Iratkozzon fel hírlevelünkre
Feliratkozásért kattintson ide.

Kedd esti muzsika, 9. rész

20-tile-vert

2020. június 2., kedd, 18.00 óra

Kedd esti muzsika, 9. rész

Intézetünk 2005 májusától évente megszervezi a Magyar Zene Fesztivált, amelyen fiatal romániai muzsikusok közel félórás repertoárral tisztelegnek a magyar és az egyetemes zeneirodalom kiválóságai előtt. Karantén idején otthonról üzennek az egykori díjazottak, régi vagy új felvételeket küldenek zeneszerető közönségünknek. Formalitásokat félretéve, a fesztivál bensőséges hangulatát idézve mutatjuk be ezt a közösséget, apró történetekkel fűszerezve.
 
Sorozatunk eddigi részeiben bőven hallgathattak Bartók-opusokat, most következzen Kodály Zoltán és Lajtha László muzsikája Borsos Edith, Cătălin Răducanu  és Ioana Maxim, illetve Oláh Mátyás és Oláh Boglárka előadásában.
 
A zenetörténészek több alkalommal beszélnek hármas zeneszerzői csoportokról. A legközismertebb triász a „bécsi klasszikusok”: Haydn, Mozart és Beethoven, de ott van a második bécsi iskola triásza, a 20. század nagy újítói: Arnold Schönberg, Alban Berg és Anton Webern. A minden korok és stílusok három nagy kiválóságáról, a három nagy B-ről is gyakran esik szó: Bach, Beethoven és Bartók. A múlt század 30-as, 40-es éveiben a párizsi zenei világban a „három nagy magyar” fogalommal ihlették Bartók Bélát, Kodály Zoltánt és Lajtha Lászlót, akik között a mindenek feletti kapocs a magyar népzene kutatása és az abból való merítés.
 
Lajtha László (1892–1963) a 20. század első felének egyik legnagyobb magyar zeneszerzője, aki meghatározó tevékenységet fejtett ki a népzenekutatás és zenepedagógia, valamint a nemzetközi kultúrdiplomácia terén is. Életében – főként Franciaországban – a nála egy évtizeddel idősebb Bartókkal és Kodállyal együtt emlegették: »les trois grands hongrois« (a három nagy magyar). A kommunizmussal való szembenállása miatt műveit 1948 után Magyarországon alig játszották. Zenetörténetileg igen jelentős, egészen egyéni arculatú életművét az utóbbi évtizedekben kezdi újra felfedezni a zenei szakma és a közönség.” – foglalja össze Lajtha László életének és munkásságának esszenciáját, jelentőségét Solymosi Tari Emőke zenetörténész.
 
2018. december 12-én Intézetükben Lajtha-estet tartottunk, a zeneszerző halálának 55. évfordulója kapcsán, és jogutódjai: Gyurkó Csilla és Gyurkó Tünde jóvoltából, illetve Solymosi Tari Emőke, Berlász Melinda és Stan Katalin zenekritikusok munkájának köszönhetően az Observator Cultural hetilapban 8 oldalas melléklet jelent meg román nyelven Lajtha László életéről és munkásságáról.

Lajtha László, între „cei trei mari compozitori maghiari", împreună cu Bartók Béla şi Kodály Zoltán | Observator Cultural

Continuînd seria de suplimente realizate în colaborare cu revista Observator cultural , Institutul Balassi - Institutul Maghiar din Bucureşti le oferă celor interesaţi de istoria muzicii maghiare şi în general de cultura maghiară un bogat material despre Lajtha László, un discipol şi prieten al celor două genii ale secolului trecut, Bartók şi Kodály, colaborator fidel şi continuator al acestora în domeniul etnomuzicologiei, dar cu o traiectorie componistică şi de viaţă diferită faţă de cei doi, ales ca membru corespondent al Académie des Beaux Arts din Paris după trecerea în nefiinţă a lui George Enescu.

 
És hogy ha már a három nagy magyar közül a legfiatalabbal indítottuk, néhány szó Kodály Zoltánról, szintén egy zenetudós, Szabolcsi Bence szavaival. „Mire tanít hát Kodály művészete és tudománya? A klasszikus formát hirdeti, a mértéket, a teljességet és lezártság éber felelősségét, képzelet és szenvedély fellobogását és megbékülését az élet és valóság harmóniájában; a vajúdás, a köd s a kísérlet kötelező elrejtését, a kifejezés érett véglegességét; de mindezen túl egyben az emberi érettséget és méltóságot: vállalását, elfogadását és teljesítését a történelmi feladatnak és egyéni sorsnak egyaránt. A felemelt homlokot és bizakodó szívet, a soha nem csüggedő bátor öntudatot, az emberi helytállását ember és világ előtt; a nép és az idő színe előtt, – hiszen őket fogadta el Kodály Zoltán legfőbb bíráiul és ők mondják ki Kodály művére, ma és mindig, az elhatározó igen-t.”
 
2017-ben, a zeneszerző születésének 135. és halálának 50. évfordulóján Kodály Zoltánra emlékeztünk a Magyar Zene Fesztiválon, illetve a román közszolgálati rádió zenekarának rendelkezésére bocsátottuk Kodály Galántai táncait, melyet nem csak a bukaresti közönség, hanem a rádióhallgatók is élőben hallgathattak, életét és munkásságát kiállítás és az Observator Cultural 8 oldalas mellékletében ismertettük a romániai közönséggel, olvasókkal.

Kodály Zoltán, personalitate marcantă a muzicii maghiare (PDF) | Observator Cultural

Institutul Balassi - Institutul Maghiar din Bucureşti, împreună cu revista Observator cultural, propune publicului cititor din România o altă personalitate marcantă a lumii muzicale maghiare, un contemporan, un colaborator şi un prieten bun al lui Bartók Béla, căruia i-a fost dedicat un Supliment, în anul 2016.

 

 
Romániában hármuk közül Bartók Béla a legismertebb, hiszen ő tette világhírűvé a román népzenét. Kodály befolyására indult gyűjtőútjaira, de gyűjtési területe túllépte Magyarország határait, román, bolgár, szlovák, rutén, török zenét is gyűjtött és ezekből is ihletődött.
„Véleményem szerint ebből a szempontból viszonylag egyértelműen kijelenthetjük: Bartók zsenialitása abból adódik, hogy egy épp felbomlóban lévő zenei világnyelv utolsó képviselőjeként még összefoglalhatta mindazt, amit az európai zenekultúrából magába olvasztott. Meggyőződésem, hogy Bartókra a világnak művészeti összefoglalása miatt van szüksége. […] Bartók rengeteget merített a francia kultúrából, a bécsi iskola szerzőinek munkáiból, a kelet-európai népdalkultúrából. A most felsorolt három terület mellett szólni kell az Európán kívüli területek zenei hatásáról is, a török, arab és egyéb motívumokról.” vallotta Bartók Béláról Kocsis Zoltán egy 2006-ban adott interjúban.
 
2016 Bartók-év volt, számos rendezvényt szerveztünk halálának 70. évfordulóján, a kisebb lélegzetű koncertektől a nagyzenekari hangversenyig, nevelőhangversennyel, jazzkoncerttel és, természetesen a Magyar Zene Fesztivállal is rá emlékeztünk, az Observator Cultural-ban pedig Bartók-mellékletet közöltünk román nyelven.

135 de ani de la naşterea compozitorului Bartók Béla (Download) | Observator Cultural

Ca să-l parafrazez pe excelentul pianist şi dirijor maghiar, Kocsis Zoltán, „[...]fiecare zi este o aniversare Bartók...". Dar anul 2016 înseamnă mai mult: pe data de 25 martie s-au împlinit 135 de ani de la naşterea lui Bartók Béla, un compozitor pe cît de naţional, pe atît de cosmopolit.

 
Néhány szót szóljunk azokról is, akik a zeneszerzők műveit tolmácsolják, és akik nélkül a nagyközönség számára mindezek az alkotások ismeretlenek maradnának.
 
Borsos Edith énekművész a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián diplomázott, Hariclea Darclee és a Simándi József nemzetközi versenyek nyertese. A bukaresti közönségnek alkalma volt több fontos alakítását látni-hallani a Bukaresti Nemzeti Opera színpadán, és dalestjeit meghallgatni Intézetükben. A Lajtha-dalokat 2018-ban a Lajtha-esten adta elő a Magyar Zene Fesztivál egyik az évi díjazottjának zongorakíséretével, akiről az előző részben olvashattak: Cătălin Răducanu. A Magyar Zene Fesztiválon Borsos Edith Horváth Edittel, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia zongorakísérő tanárával lépett fel és nyertek együtt budapesti fellépési lehetőséget.
A Kodály-dal előadásában Borsos Edith kamarapartnere Ioana Maxim, a Bukaresti Állami Opera korrepetitora.
 
Oláh Mátyás és Oláh Boglárka a Magyar Zene Fesztivál 15 éves történetében az egyedül testvérpáros, amely duóban versenyez. A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián diplomáztak, Mátyás gordonka szakon, Boglárka zongoraszakon. Mátyás jelenleg református lelkész és szabadúszó muzsikus, Boglárka doktori értekezésének megvédésére készül a Gheorghe Dima Zeneakadémián, ahol tanít is.
 
Műsoron:
Lajtha László:  Hat dal a 19 Magyar népdalból – előadja Borsos Edith és Cătălin Răducanu
Lajtha László: Egy dal a 19 magyar népdalból – előadja Borsos Edith és Ioana Maxim
Kodály Zoltán: Három ének, op. 14 – előadja Borsos Edith és Ioana Maxim
Kodály Zoltán: Szonáta gordonkára és zongorára, op. 4 – előadja Oláh Mátyás és Oláh Boglárka
Bartók Béla: sorozatunk utolsó részében lesz hallható… :)
 
Kellemes zenehallgatást!

ESEMÉNYNAPTÁR


2020
8
Július
H K Sz Cs P Szo V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

KIEMELT ESEMÉNYEK

Nincsenek események

ESEMÉNYEK

Nincsenek események

Hirdetések