Iratkozzon fel hírlevelünkre
Feliratkozásért kattintson ide.

2015. február 11., Ötven hónap – Észak-Erdély 1940-1944

2015. február 11., szerda, 19.00

Előadássorozat: Erdélyről magyaroktól, a közös román-magyar történelemről

Ablonczy Balázs: Ötven hónap – Észak-Erdély/Északnyugat-Románia 1940-1944


Folytatjuk Erdély másfél évszázados történelmét feldolgozó előadássorozatát, melynek célja a bukaresti szakmai és érdeklődő közönség számára a magyar történettudomány legfrissebb eredményeire támaszkodva bemutatni az 1848 óta eltel időszak erdélyi fejleményeit, egy-egy esemény, személyiség vagy korszak kapcsán. Régi adóssága a magyar történetírásnak a szomszédos népek nyelvében, az adott ország közegében rendezett tudományos párbeszéd. Különösen igaz az állítás a Kárpát-medence nemzeteit néha összekötő, még gyakrabban azonban szétválasztó történelmi kérdésekre. A mostani előadássorozat arra tesz kísérletet, hogy román vonatkozásban pótolja ezt a hiányosságot.

Ablonczy Balázs előadásában döntően 2011-ben megjelent Erdély-könyvére, illetve az ahhoz folytatott kutatásokra (pl. az észak-erdélyi turizmus témájában) támaszkodik. A fő kérdés az, hogy az erdélyi magyar és a magyarországi politikai elit miként képzelte el a visszaszerzett terület nemzeti térré alakítását. Miközben az 1940-es bevonulás a magyar közösség tagjai körében örömet és boldogságot hozott (majd sok esetben gyors kiábrándulást), a kicsiny német közösség privilegizált helyzetbe került, megkezdődött a románok és a zsidók kiszorítása a politikai, gazdasági és kulturális életből. A zsidók esetében ezt követte kifosztásuk és meggyilkolásuk, amelynek végén a százötvenezres észak-erdélyi zsidó közösség mintegy kétharmada a holokauszt áldozata lett. A nemzetépítés folyamata az élet minden területén megjelent, legyen szó egy trafikengedélyről, egy útőri állásról vagy egy sísánc építéséről, nem is szólva a földkérdésről vagy az iparengedélyekről. Ezen a ponton kapcsolódik a terület története a modernizáció kérdéséhez. A magyar kormányzat úgy érezte, adóssága van Erdéllyel, és különösen a Székelyfölddel szemben: Budapest számolatlanul költött az infrastruktúra modernizálására, iskolákra, egyetemre, színházra, mezőgazdasági gépkorszerűsítésre, népegészségügyi hálózatra. Négy év alatt nagyjából egyévi magyar költségvetésnek megfelelő összeget, 2-2,5 milliárd pengőt költött a budapesti kormányzat – csak fejlesztésekre. Az előadó bemutatja azt is, hogy ez a két folyamat, nemzetépítés és modernizáció, nemhogy kizárja, éppenséggel feltételezi egymást.

Ugyancsak ez a négy év döntően meghatározta a mai erdélyi magyar közösség demográfiai képét: Dél-Erdély úgyszólván kiürült, magyar lakossága megroppant, az itt élő magyar közösség mintegy fele elmenekült, és nagyjából ugyanennyi román menekült el Észak-Erdélyből, döntően értelmiségiek és középosztálybeliek.

Az ötven hónapig tartó kísérlet azonban elbukott, döntően nemzetközi politikai okok miatt, máig hatóan meghatározza azonban nemcsak a román társadalom jelentős részének Magyarország- és magyarképét, hanem a magyarországiak Erdély-képét is: erre szolgált az intenzív idegenforgalmi propaganda. Ebben a négy évben annyi magyarországi útikönyv jelent meg Erdélyről Magyarországon, mint 1788 és 1986 között összesen. Az így létrejött kép meglepően szívósnak bizonyult, hatása megmaradt 1990 után is.

Ablonczy Balázs (1974), történész, az ELTE oktatója, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója. MA: történelem-francia (ELTE, 1998), DEA: Université Paris 1, 1999 (A magyar-román kapcsolatok és a francia diplomácia, 1920-1940), PhD: történelem, ELTE, 2004 (Teleki Pál a két világháború között, 1921-1938). Fontosabb művei: Teleki Pál (Budapest, 2005, angolul: 2007), Trianon-legendák (2010), A visszatért Erdély, 1940-1944 (2011), Nyombiztosítás (tanulmányok, 2011)

Az előadássorozat támogatói:
Partner:
 

ESEMÉNYNAPTÁR


2018
12
December
H K Sz Cs P Szo V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

KIEMELT ESEMÉNYEK

Nincsenek események

ESEMÉNYEK

Nincsenek események

Hirdetések