Iratkozzon fel hírlevelünkre
Feliratkozásért kattintson ide.

2018. november 28., Makár Alajos kiállítás

12 Halaszok

2018. november 28., szerda, 19.00 óra

Makár Alajos festészeti kiállítás

Makár Alajos (Nagykároly, 1927. november 18. – Kolozsvár, 1989. január 24.) festőművész alkotásaiból nyílik életműkiállítás, a művész hagyatékában található, eddig részben kiállítatlan munkákból.

Makár Alajos képzőművészeti tanulmányait Bukarestben kezdte, alkotói munkájának fő témája az emberi lét sorsdöntő pillanatainak ábrázolása, olajfestményeket, pasztellképeket, szénrajzokat és ceruzavázlatokat készített.

Makár Alajos munkáit a tárlat kurátorai, Hausmann Cecília és Zuh Deodáth méltatják.
 
A kiállítás december 19-ig tekinthető meg. 
„Régi és új világ – Makár Alajos művészete
 
Makár Alajos egyszer úgy fogalmazott a második világháború utáni romániai társadalomról, hogy ez formálta őt alkotó emberré. Ez a kijelentés viszont nem csak a szocializmus által mesterségesen felgyorsított társadalmi mobilitás hatásaira utal, hanem azokra a témákra is vonatkozik, amelyek művészetének alapját és inspirációját nyújtották. A régi és az új világ találkozásának élménye, szociális lehetőségei és tárgyi kultúrája nélkül ez a művészet egészen biztosan nem születhetett volna meg.
A kiállítás fő témája Makár Alajos festészete, amely – mint minden festői életmű – többféle forrásból táplálkozik. Sokat merít a művész szemléletéből, az általa megtapasztalt világból, a korszak átfogó társadalomtörténetéből, vizuális kultúrájából, a létező közönség igényeiből, és persze a számára ott és akkor adott technikai feltételekből. Makár főleg széki életképei nyomán került be a második világháború utáni erdélyi festők kanonizált közösségébe. Amennyiben tömör művészettörténeti kategóriákban szeretnénk beszélni róla, akkor metafizikai preferenciákkal rendelkező, a szemlélődés és a hagyomány iránt érzékeny jelenkori koloristaként határozhatnánk meg.
20 Szuleim
Ugyanakkor, ahogy arra már többen és többször utaltak, őt elsősorban a széki nép képes krónikásának tekinteni lehetséges, de a könnyebbik út. A nehezebbik út azokon az önként vállalt, illetve az élete során adódó megbízatásokon és feladatokon keresztül vezet, amelyek őt festővé tették. Itt olyan dolgok jönnek számításba, amelyek nem feltétlenül nyilvánvalóak: korai érdeklődése az egyházi festészet, majd rendkívüli kíváncsisága a grafikai és festészeti technikák sajátosságai iránt; a fotográfia, mint a képzőművészet egyik természetes segédeszközének aktív használata.
5 Drezda
Makár kirakatrendezői megbízatásai mellett rátalált a színpadi díszletfestészet gyakorlatára és elméletére is, amely a redukált, keretezett, kipreparált világ iránti fogékonyságát is erősítette. Ami ennél jóval érdekesebb, az viszont állandó reflexiója a régi és a modern, a változó és ezért (szépségében vagy különösségében) inspiratív témák sajátosságaira, a földre és a vízre, valamint az emberek hagyományos és újszerű tevékenységi formáinak és munkakörülményeinek megjelenésére. Makár művészetének komplexitásához az is hozzájárult, hogy folyamatosan reflektált önmagára, elkészült műveire és azok recepciójára. Ezek nélkül a vonások nélkül mindenképpen szegényebbek lennénk akkor, amikor műveivel találkozunk.
1 Szt Bertalan
Festészetéhez jóval méltányosabb is úgy közelíteni, hogy tisztában vagyunk annak sokszínű szakmai hátterével és a sokfajta tudásba való gyökerezettségével. Ezt a méltányosságot ráadásul nem valamifajta kutatói vagy kurátori etika írja elő, hanem, mint ahogyan azt említettük, maga a művész sokszínű és mesterségbeli tudásba gyökerezett életműve. Makár Alajos romániai magyar, erdélyi festőművész, társadalmi krónikás és reflektált mesterember. És ezzel máris többet mondtunk, mint amit első látásra gondoltunk volna.”
 
Hausmann Cecília – Zuh Deodáth 
Makár Alajos
Nagykároly, 1927. november 18. – Kolozsvár, 1989. január 24.
25 MakarPortre
Gyermekkorától foglalkoztatta a képalkotás. Tizenévesen már segédkezett templomi freskók festésénél. Egyetemistaként részt vett a háború utáni újjáépítésben.
Képzőművészeti tanulmányait Bukarestben, Camil Ressu osztályában kezdte. 1950-ben, a fővárosi akadémia hallgatójaként folyamodott azért, hogy tanulmányait Kolozsváron folytathassa. Ehhez későbbi mesterének, Miklóssy Gábornak az ajánlását kérte, akinél végül 1955-ben végzett. Ettől kezdve 1988-ig rendszeresen részt vett helyi és országos csoportos kiállításokon.
Kenyérkereső állása szerint a kolozsvári Központi Könyvelosztó Vállalat kirakatrendezője volt. Díszlettervezőként is tevékenykedett.
Nemcsak festészeti, hanem grafikai életműve is jelentős. A monotípiakészítés technikái iránt érdeklődött. Legismertebb témái az erdélyi táj és Erdély hagyományos közösségeinek élete. Ezen túl a társadalmi átalakulások és a mindennapi élet hangulati elemei legalább ennyire foglalkoztatták. Az ember ősi viszonya a földhöz és a vízhez átszövi életművét.
Első egyéni kiállítására 1967 július-augusztusában került sor a Romániai Képzőművészek Szövetségének kolozsvári galériájában. 1968-ban nyert rendes felvételt a Romániai Képzőművészek Szövetségének festészeti osztályába, 1980-tól pedig a Kolozsvári Fiók vezetőségi tagja volt. 2017-ben a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban nyílt életműkiállítása. Annak katalógusa az eddigi legbővebb összefoglalót nyújtja életművéről.
A közönség legutoljára 2018 áprilisában Kolozsváron, a Minerva-házban láthatta műveit.
Ez tárlat sorrendben a huszonötödik egyéni, és az 1974-es, Amfora terembeli bemutatkozás óta az első bukaresti kiállítása.
 
*
 
A kiállítás nem jöhetett volna létre Makár Alajos családja és az OraExactă Systems Srl. nagylelkű segítsége nélkül. Minden kiállított anyag a család által gondozott hagyatékból származik.

 

ESEMÉNYNAPTÁR


2018
19
December
H K Sz Cs P Szo V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

KIEMELT ESEMÉNYEK

Nincsenek események

ESEMÉNYEK

Nincsenek események

Hirdetések