Iratkozzon fel hírlevelünkre

Balassi Bálint és a Balassi Intézet

Balassi Bálint (1554–1594) a legmélyebben magyar magyar költő. Amikor szerelmében csalódva, vagyonát elveszítve, 1589-ben képletesen tűzre veti verseit, és Lengyelország felé indul, hogy talán sose térjen többé vissza, e szavakkal búcsúzik a határon: „Óh, én édes hazám, te jó Magyarország, / Ki keresztyénségnek viseled pajzsát, / Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát, / Vitézlő oskola, immár Isten hozzád!" Ő írja le először magyarul az „édes hazám" szókapcsolatot, amely a következő századok magyar irodalmában a hazaszeretet legismertebb toposszá válik.

Balassi Bálint az ország egyik leggazdagabb és legnagyobb hatalmú főrangú családjába született bele. Apja, János, a Habsburgok udvari embere, Európa szerte ismert lovag, rettegett katona, művelt mecénás, igazi reneszánsz nagyúr. Fiát a kor talán legműveltebb magyar protestáns prédikátorával, Bornemisza Péterrel nevelteti. Bálint még szinte gyermek, amikor szülei „vigasztalására" magyarra fordít egy német lutheránus vallásos elmélkedést (Beteg lelkeknek való füves kertecske, 1572), s Rudolf királlyá koronázásán magyar juhásztánccal kápráztatja el a bécsi udvart. Rövid élete azonban ezek után az anyagi süllyedés és társadalmi kudarcok sorozata: házassága boldogtalan, legnagyobb szerelme máshoz megy nőül, ravasz rokona kiforgatja saját vagyonából, s miközben a török pusztítja, lépésről lépésre foglalja el Magyarországot, ő nem kap komoly katonai funkciót. Mikor megindul a török elleni nagy felszabadító háború: Balassi már a kezdet kezdetén, Esztergom ostrománál hősi halált hal. Időközben áttért a katolikus hitre: utolsó művét (ezúttal egy jezsuita vallási vitairat fordítását) már nem tudja befejezni.

A királyi ítélőtábla előtt rokonaival, zsoltárparafrázisaiban az Istennel állott perben. Reneszánsz jelenség volt ő is, kora gyermeke, szerelmeiben féktelen, haragjában határt nem ismerő. De a magyar irodalom is általa született újjá, latin nyelvűből magyarrá, Janus Pannonius után Balassi Bálint a második világirodalmi rangú magyar költő. Az indulatos nagyúr irodalmárként a legfinomabb ízlésű humanista volt, Ronsard, Spenser és Sidney méltó kortársa, a neoplatonikus szerelemfilozófia és a petrarkista költői kifejezésmód hű követője, helyi színekkel és új poétikai megoldásokkal való felfrissítője, megújítója. Német, olasz, lengyel, török s talán horvát költői hatások érték, fiatalon szívta magába a neolatin költészetet, Marullus és Janus Secundus munkáival versengett – de talán nem véletlen, hogy erős gesztussal visszanyúlt az ősforráshoz, Francesco Petrarcához. Hiszen rendszertani értelemben ugyanazt a pozíciót foglalja el a magyar irodalomtörténetben, mint Petrarca az olasz nyelvű irodaloméban. Verseket – olykor jó verseket – írtak Balassi előtt is magyarul, de az irodalmi énformálás technikája, a fiktív lírai önéletrajznak versek sorozatában, ciklusokban való megteremtése: ez Balassi Bálint invenciója a magyar irodalomban. Az irodalomtörténeti hagyomány szerint a „maga kezével" írta össze saját verseit, 1589-es kivándorlása előtt vagy nem sokkal utána; a kötet a Balassi Bálint verseinek fragmentumi címen terjedt a kéziratos hagyományban, s feltehetőleg saját intenciója szerint is ez állt volna a címlapon, ha nyomtatásban megjelenhetett volna – Petrarca Rerum vulgarium fragmentájának mintájára. A száz verset tartalmazó gyűjteményben önmaga égi mását alkotta meg; a szerelmében reménytelenül küzdő, Cupidóval szemben alulmaradó, a szerelem tüzén elégő, Júliát elveszítő, hazáját elhagyó, új szerelmében is a régit kereső, poklokat járó, bujdosni-zarándokolni induló, bűnbánatában is Istennel vitázó költő alakja önálló életre kelt. A képletesen tűzre vetett versek az utókor képzeletét gyújtották fel. A sikertelen „reális" Balassi helyett a későbbi korok képzeletében ez a virtuális Balassi lett az igazi, akinek követéséből és utánzásából kinőtt az új magyar irodalom. Tanítványai és követői hősi halálára gyászvers-kötetet adtak ki, később pedig valóságos irodalmi kultusz tárgyává tették. Nemcsak a magyar költészet (s tágabb értelemben a magyar nyelv) emblématikus alakját tisztelték benne, hanem a műveltség, a kultúra, a civilizált élet európai mintájú megújulásának zálogát látták követésében.

A tanítványoknak igazuk volt. Balassi Bálint, minél többet tudunk róla és műveiről, egyre inkább a határok, sőt, a határok fölöttiség költőjeként tűnik föl a hagyományban. A szó szoros értelmében határon született, a török-magyar határvidék északi, Lengyelországhoz közeli területén. Anyja nyelve a magyar volt, de dajkáitól talán előbb tudott szlovákul és lengyelül, mint magyarul. Vallásos érzéseinek őszintesége kétségbe nem vonható – ám élete során több felekezethez is közel került, nevelője lutheránus volt, szülei a kálvinizmushoz húztak, felnőttként a jezsuiták hatása alá került (ám a braunsbergi jezsuita kollégiumból Machiavelli-kötetet küld olvasásra költő barátjának, Rimay Jánosnak!). Egyik legismertebb verse „in laudem confiniorum", a török ellen Európát védelmező magyar végvárak vitézi életének dicséretére íródott – ugyanez a Balassi viszont éveken keresztül élt apja mellett a bécsi udvarban, majd ugyancsak hosszú időt töltött Báthori István erdélyi, később pedig lengyel királyi udvarában, nála jobban talán egyetlen magyar sem ismerte az udvari stílus és viselkedés kifinomult szabályrendjét. Vallásos költészete a szerelmi indulatok hevességével szól, szerelmi költészete vallásos magasságba szárnyal (és teológiai fogalmakat használ). Évtizedekig vitáztak a tudósok, hogy vajon az első reneszánsz költő vagy az utolsó trubadúr díszítő jelzői jellemzik-e jobban költői nyelvét, irodalomtörténeti helyét a magyar irodalomban. Akármelyik is, annyi bizonyos: egyszerre archaikus és korán túlmutató, modern jelenség volt. A korabeli költői divatokat az ősforráshoz, Petrarcához térve frissítette fel, ám utolsó korszakában már manierista vonásokat mutatnak versei, s beépíti a török költészet formakincsét is. Tette mindezt egy olyan nyelven, magyarul, amelyen semmilyen minta, követhető hagyomány nem állt a rendelkezésére. A legenda szerint nyolc nyelven beszélt: a magyar mellett latinul, németül, olaszul, szlovákul, lengyelül, törökül, horvátul. Ez a legenda azonban az ő korában és az ő helyzetében a mindennapi élet valóságát írja csak le. Balassi Bálint nemcsak az első, hanem a legmélyebben európai magyar költő is volt, munkássága máig példája a magyar szellemi élet Európára és a világra való nyitottságának.

 

BALASSI INTÉZET

 

A Balassi Intézet a határon túli magyar kultúra magyarországi és az egyetemes magyar kultúra külföldi bemutatásáért felel. Az egységes és egyetemes magyar kultúrát terjeszti és népszerűsíti a nagyvilágban, úgy hogy ezzel párhuzamosan segíti a külföldön vagy határon kívül létező magyar hagyományok és kultúra megismertetését Magyarországon. Az intézet központi költségvetési szerv, a magyar művelődés nemzetközi kapcsolatrendszerének nemzeti háttérintézménye, amely 2007. március 1-től sajátos jellegű szakmai irányító központként működik, akárcsak a német Goethe Institut, vagy az angol British Council. Egyedisége tevékenységének tartalmában, működési területében illetve eszközrendszerében fejeződik ki.

A Balassi Intézet a Magyar Köztársaság kulturális diplomáciájának alakításában és céljainak megvalósításában kap kiemelt szerepet. Magyarország kulturális politikájának egyik fő célkitűzése a modernizáció, a versenyképesség fejlesztése. Vonatkozik ez a kultúrára, a kulturális infrastruktúrára is. A 21. századra nyilvánvalóan felértékelődött a világban a kulturális diplomácia, mely fokozatosan a nemzetközi kapcsolatrendszer „harmadik pilléreként" jelenik meg. Az Európai Unió országaiban, a „szubszidiaritás" ismert elve értelmében, a kulturális és az oktatási terület alapvetően „nemzeti hatáskörben" marad, ami egyben az Európai Unión belül a kulturális sokszínűség, a nemzeti kultúra értékei megtartásának záloga is.

Ebben a rendszerben a külföldön működő magyar kulturális intézetek (19 intézetből és két levéltári kirendeltségből álló struktúra), illetve a vendégoktatói és lektori hálózat (42 oktatói helyen) a magyar kulturális külpolitikai stratégia kiemelt eszközei közé tartoznak. A Balassi Intézet a magyar kulturális diplomácia hagyományosan jól működő pilléreire támaszkodva Magyarország presztízsét kívánja erősíteni. Menedzseli a 17 országban működő intézetek és a 19 országban dolgozó vendégoktatók és lektorok hálózatát, amellyel megvalósul a korábbi két struktúra hatékonyabb összehangolása, a kulturális diplomácia komplex feladatainak végrehajtása. Mindez feltételezi a rendszer működésének, cél- és eszközrendszerének az áttekintését és modernizálását. Ez a hálózat lehetőséget nyújt tehát arra, hogy olyan szervezeti és kultúraközvetítő erőt képviseljen, mely az egyetemes magyar kultúra értékeinek minél hatékonyabb képviseletét vállalhatja föl.

A Balassi Intézet központi szerepet tölt be a magyar nyelv tanulása, tanítása, a képzés módszertani központjának kialakítása vonatkozásában. Oktatási programja igen széles körű: a hagyományos értelemben vett nyelviskolai tevékenységtől a hungarológus részképzésen át az egyetemi előkészítő kurzusokig szervez oktatást a külföldiek számára. A magyar származásúak körében külön foglalkozik a Kárpát-medencei magyarság, különösen a Csángó földről, Vajdaságból és Kárpátaljáról érkező hallgatók, illetve a nyugati szórványban élők nyelvi felkészítésével. Pályáztatja és irányítja a külföldön működő magyar lektorokat és vendégtanárokat. Kiadói feladatokat lát el, amelynek keretében időszaki és egyedi kiadványokat, kiadvány-sorozatokat jelentet meg magyar és idegen nyelven. Internetes módszertani és oktatási központot hoz létre és működtet a magyar nyelv és kultúra iránt érdeklődők számára. A Balassi Intézet jelentős szerepet kap a művelődési terület ösztöndíjas programjainak a megvalósításában. Átveszi a korábban Magyar Ösztöndíj Bizottság tevékenységi körébe tartozó feladatokat és kiterjedt pályáztatási tevékenységet folytat.

Szakkollégiuma Kárpát-medencei hallgatói központként részt vállal az európai integrációs folyamat nemzetközi mobilitási programjainak megvalósításában. Ösztöndíjak adományozásával és szakkollégiumi képzéssel segíti a határon túli magyar és más nemzetiségű fiatalok magyarországi tanulmányait. Nyilvános szakkönyvtárat alakít ki és működtet, dokumentumtárat és adatbázisokat tart fenn.

A magyar kultúra és nemzeti hagyományok értékeinek közzététele, széleskörű hazai és külföldi megismertetése érdekében gondoskodik a nemzeti évfordulók méltó megünnepléséről, szervezi a hozzá kapcsolódó szakmai előkészítő munkát és részt vesz a lebonyolításában.

Az intézet célja, megerősíteni a magyar kultúra pozícióit az egész világon, ahogy Balassi Bálint humanista műveltséggel, magyar költészettel és dallamokkal terjesztette jó hírünket és nevünket a korabeli világban.

ESEMÉNYNAPTÁR


2016
6
Május
H K Sz Cs P Szo V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

KIEMELT ESEMÉNYEK

Nincsenek események

ESEMÉNYEK

Musée du Luxembourg | 19, rue Vaugirard 75006 Párizs
2016. márc. 09. - júl. 10.
Budapesti mesterművek
Galerie le Minotaure | 2 Rue des Beaux Arts, 75006 Paris
2016. márc. 25. - máj. 21.
Reigl Judit kiállítása
Párizsi Magyar Intézet | 92, rue Bonaparte 75006 Paris
2016. márc. 11. - máj. 21.
Azílumok ideje
Párizsi Magyar Intézet | 92, rue Bonaparte 75006 Paris
2016. máj. 06. - máj. 06.
Új kutatások a középkori magyar szentekről
Párizsi Magyar Intézet | 92, rue Bonaparte 75006 Paris
2016. máj. 11. - máj. 11.
Magyar festők és fotográfusok Párizsban a 20. században

Hirdetések