Iratkozzon fel hírlevelünkre
Feliratkozásért kattintson ide.

Semmelweis Ignác 200

semmelweis200 slide v3

2018. november 29., csütörtök, 19.00 óra

A kézmosás fontossága: Semmelweis Ignác

Semmelweis Ignác-emlékévvé nyilvánította 2018-at Magyarország Kormánya, hogy méltó módon emlékezzen meg „az anyák megmentőjéről” születésének kétszázadik évfordulóján. Az emlékév fővédnöke Áder János köztársasági elnök.
Ignaz Semmelweis 1864 last photo
Semmelweis Ignác munkásságát bemutató eseményünkön egy kiállítást tekinthet meg a közönség, amit dr. Kapronczay Károly A „Semmelweis-kutatás” történet születésének 200 éves évfordulójára című előadása követ.
 
Dr. Kapronczay Károly történész, levéltáros, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár munkatársa, 2000-től főigazgatója, 2008-tól címzetes főigazgatója, valamint 2008-tól a Semmelweis Orvostudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára.
Kapronczay Karoly
Az estet Semmelweis Ignác életéről és munkásságáról szóló dokumentumfilm vetítése zárja, a Katona Zsuzsa rendezésében készült Az Életmentő – Semmelweis Ignác igaz története című film.
 
Semmelweis film 02
 
200 éve született Semmelweis Ignác (Budapest, 1818 – Bécs, 1865) a magyar orvostudomány legnagyobb alakja, a gyermekágyi láz kóroktanának megalapozója, az „anyák megmentője”.
 
Semmelweis Ignác 1844-ben szerezte meg orvosdoktori diplomáját Bécsben a „Tractatus de Vita Plantarum” című botanikai doktori értekezésével, majd még ugyanebben az évben szülészmesteri oklevelét is átvette, és egy évvel később sebészdoktorrá avatták. Diplomája megszerzése után is folyamatosan képezte magát.
 
1846-ban tanársegédnek nevezték ki a bécsi szülészeti klinikán, ahol szinte naponta szembesült a gyermekágyi lázban meghalt anyák tragédiájával. Semmelweisnek feltűnt, hogy az otthon vagy bábaképző intézetekben szülő nők közül sokkal kevesebben haltak meg, mint a kórházakban, holott a tudós professzorok helyett csak képzetlen szülésznők foglalkoztak velük. Amikor egy barátja boncolás közben megsértette a kezét és nemsokára elhunyt, Semmelweis megnézte a kórbonctan tanár boncolásának jegyzőkönyvét, és rájött, hogy az a betegség, amely barátja halálát okozta és az, amelyet gyermekágyi láz néven ismertek, azonos. Felismerte, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok okozzák azzal, hogy boncolás után kézfertőtlenítés nélkül mennek át a szülészeti osztályra, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálják a várandós nőket. Világossá vált számára, hogy ez volt az oka annak, hogy a pusztán bábák és bábanövendékek által kezelt várandós nők körében sokkal ritkább jelenség volt a gyermekágyi láz, mint az orvosok és orvostanhallgatók által is kezeltek között. Semmelweis vette észre elsőként, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kór, hanem fertőzés eredménye és a fertőzést maguk az orvosok okozzák.
semmelweis utasitvanya a-kezmosasrol 1861-580x1024
Ezért a hozzá beosztott orvosoknak azt javasolta, majd arra kényszerítette őket, hogy mielőtt a beteghez érnének, erős fertőtlenítő szerrel mossanak kezet. Több vegyszer kipróbálása után a klórmeszet választotta fertőtlenítőszernek. Intézkedései rendkívül népszerűtlenek voltak, kollégái pedig a statisztikai bizonyítékokat egyszerűen nem vették komolyan annak ellenére, hogy rendelkezései nyomán a gyermekágyi lázban elhaltak aránya az orvosok szülészeti osztályán kisebb lett, mint a bábákén.
 
1851-ben fizetés nélküli tiszteletbeli főorvosként átvette a Pest város közkórházaként funkcionáló Szent Rókus Kórház szülészeti osztályát. 1855-ben kinevezték a pesti egyetemen az elméleti és gyakorlati szülészet tanárává, de még két évig párhuzamosan a Szent Rókus Kórházban is dolgozott. Munkásságával 0,85 százalékra szorította le a kórházban gyermekágyi láz következtében elhunytak arányát.
 
Az értetlenség, tanításainak lekicsinylése és mellőzése, szakmai ellenfelei kíméletlensége vele szemben az egyre élesedő vitákban azt eredményezte, hogy egészsége és idegei felmondták a szolgálatot. Kollégái egy Bécs melletti idegszanatóriumba zárták, ahol agresszív viselkedése következtében brutális körülmények között halt meg. Halálának körülményei évtizedek óta tudományos viták tárgya.
Professorenkollegium Pest Medizinischen Fakultat 1863
Semmelweis Ignác nemcsak mint szülészorvos, hanem mint sebész is kiváló tevékenységet folytatott, így ő volt az első orvos, aki Magyarországon petefészek műtétet végzett és a második, aki császármetszést.
 
A Budapesti Orvostudományi Egyetem 1969-ben vette fel egykori tanárának, Semmelweis Ignácnak a nevét.
 
Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent egyes dokumentumait 2013-ban az UNESCO a világemlékezet részévé nyilvánította. Az UNESCO Általános Konferenciája a Magyar UNESCO Bizottság javaslatára Semmelweis Ignác halálának 150. évfordulóját is felvette a megünneplésre méltó évfordulók közé.
Semmelweis film 01
Az Életmentő – Semmelweis Ignác igaz története
2014, 53 perc, dokumentumfilm, angol felirattal
 
Rendező és forgatókönyvíró: Katona Zsuzsa
Operatőr: Dala István
Vágó: Bartos Bence
 
A anyák megmentőjének, Semmelweis Ignácnak viszontagságos, tragikus élete és munkássága több romantikus játékfilm ihletője volt a 20. században, ez lévén az első tudományos ismeretterjesztő dokumentumfilm róla.

 

www.semmelweis200.hu

 

kkmlogo

ESEMÉNYNAPTÁR


2018
10
December
H K Sz Cs P Szo V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

KIEMELT ESEMÉNYEK

Nincsenek események

ESEMÉNYEK

Nincsenek események

Hirdetések